Pécsi Tudományegyetem

Pszichológia Intézet

                        

   
   

MA Záróvizsga tételek - Frissítve: 2019.11.09.

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A végzettség megnevezése: "okleveles pszichológus"

Tagozat: Nappali. Képzési szint: MA/MSC
Összesen: 120 kredit. Félévek száma: 4. Tantermi órák száma: 1200. Gyakorlati képzés: %.

ZÁRÓVIZSGA:

A záróvizsga célja, hogy a jelölt bemutassa a szakon szerzett ismereteit,
valamint hogy bizonyítsa, képes az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a tudományos szakpróza nyelvén való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására

A záróvizsga tartalmának, szerkezetének bemutatása:

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- Abszolutórium megszerzése.
- A konzulens és egy opponens által bírált és elfogadott (min. 100 000 n
terjedelmű) diplomamunka a választott speciális program témájában.

A záróvizsga részei:

- A diplomamunka megvédése bizottság előtt.
- Komplex szóbeli záróvizsga, ahol a hallgató számot ad arról, hogy a
képzési célokban meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, képes azokat összefüggéseiben kezelni és alkalmazni. A komplex záróvizsga két részből tevődik össze: A és B tételsorból, szakirányonként megadva (l. alább)

A záróvizsga eredménye:

A konzulens és az opponens a diplomamunkát 1-100 ponttal értékelik. A diplomamunka megvédését a záróvizsga-bizottság 1-100 ponttal értékeli. A
komplex szóbeli vizsga mindkét részét 1-100 ponttal értékeli a záróvizsga-bizottság. A hallgató így összesen 500 pontot érhet el a záróvizsgán. Az értékelés a következő arányok szerint történik:

0-250 pont (0-50%): elégtelen (1)
251-310 pont (51-62%): elégséges (2)
311-375 pont (63-75%): közepes (3)
376-440 pont (76-88%): jó (4)
441-500 pont (89-100%): jeles (5)
Az MA-oklevél minősítését a záróvizsga eredménye adja.

Kitüntetéses oklevelet az a hallgató kaphat, akinek a záróvizsga eredménye és annak valamennyi részjegye 5(jeles), tanulmányai során 4(jó) érdemjegynél rosszabb osztályzata nem volt.

Az egyes szakirányok szóbeli záróvizsgájának tételsorai a következők:

A záróvizsga tételeit valamennyi szakirány esetében a szakirány profiljának megfelelően alakítottuk ki.
Ugyanakkor a tételek megfogalmazásánál támaszkodtunk a pécsi pszichológusképzés ama hagyományára, hogy az egyes témák a részdiszciplinák és társdiszciplínák eredményeivel összefüggésben jelenjenek meg. Így a közös Elméleti alapozás a pszichológia alapterületein, a Szakmai törzsanyag, illetve Társtudományi alapozás tárgyainak ismeretanyaga is a záróvizsga tételeinek szerves részét képezi. Az egyes tételek végén, ahol ez releváns, zárójelben adjuk meg azokat a tudományterületeket, amelyek a tétel komplexitását biztosítják.

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA SZAKIRÁNY

A tételsor

1.A pszichológia filozófiai alapjai (test-lélek probléma, elmefilozófia, filozófiai iskolák hatása a pszichológiai gondolkodásra) 

2. A kognitív pszichológia területei és modelljei I. (klasszikus és modern kognitív modellek az észlelés, figyelem és emlékezés területén, a reprezentáció fogalma és elméletei) 

3. A kognitív pszichológia területei és modelljei II. (klasszikus és modern kognitív modellek a nyelv, gondolkodás, tudat területén, elmeteória, metareprezentáció)

4. Szocio-emocionális folyamatok pszichológiai és kognitív idegtudományi megközelítésben (társas kapcsolatok, érzelem és megismerés kapcsolata, szociális megismerés fejlődése)

5. A fejlődés kognitív idegtudományi szemlélete  és az idegrendszeri fejlődés zavarai (agyfejlődés és a megismerés  közötti kapcsolat, vizsgálóeljárások módszerei, pervazív zavarok, idegrendszeri fejlődési rendellenességek) 

6. Kognitív képességek: vizsgálati eljárások és deficitek (kognitív képességek, intelligencia, részképességek)

7. A pszichológiai folyamatok biológiai háttere (hormonok, agy, viselkedés,  addikciók neurobiológiai háttere)

8. A kognitív pszichológiai és idegtudományi módszerek, vizsgálóeljárások (kísérleti módszerek, centrális és perifériás idegrendszeri vizsgálati módszerek)

9. Neuropszichológia: neurológiai zavarok, vizsgáló módszerek és rehabilitáció

10. Alkalmazott kognitív pszichológiai területek: a személyiség kognitív modelljei, ember és számítógép interakció,  tanulási képességek

B tételsor

  1. A kognitív folyamatok evolúciós értelmezései (Az érzelmi- és megismerési folyamatok evolúciós alapjai, A téri tájékozódás evolúciós eredete, Skizofrénia kreativitás összefüggésének evolúciós magyarázata)
  2. Az emberi arc észlelésének kognitív és neurális modelljei. Deficitek az arcészlelésben: prozopagnózia, Capgras-szindróma, Fregoli-szindróma.
  3. Az evolúció hatása a személyiség alakulására (Az ötfaktoros személyiségelmélet evolúciós háttere, Élettörténetelmélet A személyiségzavarok (pl. Nárcizmus, Pszichopátia) szubklinikai megjelenésének evolúciós értelmezése)
  4. Evolúció és szexualitás, párválasztás (inter- és intraszexuális szelekció, szexuális stratégiák, vonzerő, Az alternatív szexuális stratégiák evolúciós magyarázatai)
  5. Az arc vonzerejének evolúciós magyarázatai (Átlagosság, másodlagos nemi jellegek, neoténia, kontextus-függő sajátosságok. A hasonlóság vonzereje: imprinting és fenotípusos illesztés)
  6. Evolúció és a család (kötődés evolúciós alapjai, családi kapcsolatok és evolúció, kötődési zavarok, Borderline személyiségzavar és az evészavarok evolúciós magyarázatai)  
  7. Szociális megismerés és társas kapcsolatok I. (Elmeteória, empátia, szociális intelligencia, A személyiségzavarok (pl. Machiavellizmus) szubklinikai megjelenésének evolúciós értelmezése)
  8. Szociális megismerés és társas kapcsolatok II. (Együttműködés, bizalom, csalás, az evészavarok és a hangulat zavarok ide kapcsolódó magyarázatai)
  9. Az evolúciós elmélet alkalmazása a pszichológiában. Társas lény a szervezetben, marketing és kommunikáció

FEJLŐDÉS- ÉS GYEREKKLINIKAI PSZICHOLÓGIAI SZAKIRÁNY

Fejlődéslélektani tételsor (A tételek)

 

1. A pszichológiai fejlődés elméletei (pszichoanalízis /korai és tárgykapcsolati/, Piaget,Vigotszkij, Wallon, tanuláselméleti megközelítések, evolúciós pszichológia,munkapszichológia).

2. Anya-utód kapcsolatok, attachment, korai fejlődés (evolúciós pszichológia, szociálistanulás, pszichoanalízis, pszichopatológia).

3. Szexuális viselkedés és fejlődés, nemi szerepek (evolúciós pszichológia, pszichoanalízis,szociálpszichológia, fejlődéspszichológia, pszichopatológia).

4. A klasszikus fejlődéstani elméletek újraértelmezése a kortárs kutatások tükrében (fejlődési pszichopatológia, empirikus csecsemőkutatások stb.)

5. Fejlődés és adaptáció. Az evolúciós szemlélet szerepe a fejlődés-lélektani modellekben.(evolúciós pszichológia, kötődéselmélet, fejlődési pszichopatológia).

6. Élettörténet és identitás. A személyiség megismerésének narratív technikái (interjú,exploráció, apperceptív és produktív technikák,személyiségpszichológia, szociálpszichológia)

7. Konstrukció és rekonstrukció. A megtörtént és az elbeszélt események, felidézés ésemlékezet. Az emlékezés hibái, emlékezet és trauma (Kognitív idegtudomány, kognitívpszichológia, pszichoanalízis, szociálpszichológia)

Gyermekklinikai tételsor (B tételsor)

1. A gyermekek pszichodiagnosztikájának folyamata (első interjú, anamnézis, klinikai kérdés, tesztbattériák összeállítása, iránydiagnózis)

2. A projektív tesztek elméleti alapjai, az észleléstől a felszólító jellegig, a személyiségjellemzők és -dinamika megismerésének lehetőségei (TAT, Rorschach, Világjáték, CAT); rajzvizsgálatok (emberrajz, családrajz); a rajz, mint narratívum.

3. A pszichikus zavarok eredetének elméleti paradigmái - a pszichoanalitikus, atanuláselméleti, a fenomenológiai és az organikus gondolati modellek.

4. A normalitás fogalmának alakulása a fejlődéslélektani elméletekben. A pszichopatológia hatása a normál fejlődés megfogalmazásában. Fejlődési elakadás és patológia.

5. A pszichikus kórformák osztályozásának általános kérdései: a BNO-10 és a DSM-IVrendszerének ismertetése.

6. Pszichés zavarok gyermek- és serdülőkorban.

7. A személyiség bio-pszicho-szociális modellje (örökletesség, környezeti tényezők), modern temperamentum elméletek.

8. A serdülőkor mint normatív krízis, devianciák, patológia (Erikson, Marcia, Laufer, Vikár).

KLINIKAI- ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI SZAKIRÁNY

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

 

1. A. A klinikai pszichológia céljai, feladatai, társtudományai. A normalitás és a patológia koncepciója a pszichopatológiában.

    B. Az egészségpszichológia célja, feladatai, társtudományai. Az egészség és a betegség fogalma az egészségpszichológiában.
2. A. A pszichikus zavarok eredetének elméleti paradigmái: a pszichoanalitikus-, a tárgykapcsolati-, a tanuláselméleti-, a fenomenológiai- és az organikus modellek.

    B. A szorongás és az elhárító mechanizmusok.
3. A. A figyelem- és orientációs zavarok, a percepció, a gondolkodás és emlékezés pszichopatológiai zavarai és ezek diagnosztizálásának lehetőségei.

    B. A fájdalom egészségpszichológiai megközelítése, a fájdalom-zavar típusai és azok terápiás lehetőségei.
4. A. A pszichikus kórformák osztályozásának általános kérdései.

    B. Betegségmagatartás, a betegszerep eltérő meghatározásai. Az egészség és a betegség szociális reprezentációja (egészségpszichológia, szociálpszichológia). A diagnózis mint stigma, a betegség mint metafora.
5. A. A fejlődési pszichopatológia alapfogalmai és főbb koncepciói.

    B. A szerhasználat – kiváltképp az alkohol, a drog és a dohányzás – fejlődés-lélektani és egészségpszichológiai vonatkozásai.
6. A. A felnőttkori pszichés zavarok: az elmebetegségek és a hangulatzavarok jellemzői.

    B. A rehabilitáció és prevenció lehetősége a szomatikus és pszichés kórképek esetében.
7. A. Az életút során fellépő alkalmazkodási- és személyiségzavarok.

    B. A személyiség mérésének alapvető átfogó és specifikus kérdőíves technikái.
8. A. Az első interjú és az anamnézis a klinikai pszichológia gyakorlatában, a diagnosztikus folyamat bemutatása. A személyiség -, az identitás megismerésének narratív technikái (fejlődéslélektan, személyiség-lélektan, asszociációs háló, tartalomelemzés, interjúk, fókuszcsoport).

    B. Az egészségmagatartás bejóslására alkalmas modellek és ezek alkalmazási lehetőségei az egészségfejlesztés területén.
9. A. A projektív tesztek elméleti alapjai, a személyiség jellemzők és a személyiség-dinamika megismerésének különböző lehetőségei.

    B. Az egészségi állapot kérdése (népegészségügyi mutatók, tünetmentesség, vitalitás, életminőség és pszichés jól-lét).
10. A. A személyiség pszichopatológiai vonatkozásai a szorongásos kórképekben.

      B. A stressz fogalma, a fogalom differenciálódása. A patogénikus és salutogénikus szemléleti paradigmaváltás. A stresszel való megküzdés, a személyiség pozitív erőforrásai.
11.A.  A pszichoterápiás folyamat és a pszichoterápiás ülés szakaszai. Indikációk, kontraindikációk a pszichoterápiás munkában. A pszichoterápiás diagnózis. 

      B. A krónikus betegség jellemzői, pszichoszociális következményei. A szív- és a keringési, a szisztémás autoimmun, valamint az onkológiai betegségek egészségpszichológiai sajátosságai. A krónikus betegséghez való alkalmazkodást elősegítő eljárások és technikák.

12. A. Az alap pszichoterápiás ellátás formái és jellemzői.

      B. A személyiség bio-pszicho-szociális modellje (örökletesség, környezeti tényezők), modern temperamentum elméletek (genetika, neuropszichológia, evolúciós pszichológia).

13. A. A pszichoterápiás gondolkodás szemléleti alapmodelljei, és a pszichoterápiás ellátás területei.

      B. Az egészségfejlesztés fogalma, színterei. Az egészségkommunikáció lehetséges módjai. Az orvos-beteg viszony.
14. A. A főbb pszichoterápiás irányzatok és azok módszertani jellemzői.

      B. Ki segít a segítőnek? Empátia, altruizmus és a segítő hivatásúak pszichológiai szindrómái.
15. A. A krízis és a trauma jelensége, típusai, jellemzői.

      B. A terminális stádiumban lévő betegek pszichológiai folyamatai. A gyászmunka jellemzői. A hospice intézménye és a hozzátartozók segítése (személyiség-lélektan, fejlődés-lélektan, szociálpszichológia).

TÁRSADALOM ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIAI SZAKIRÁNY

 

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÉTELEK

1. Csoportdinamikai folyamatok (norma, konformitás, csoportalakulás, csoportstruktúra, befolyás típusai, kohézió, teljesítmény, döntési folyamatok, mérési technikák)

2. Kollektív emlékezet (emlékezet és identitás, kulturális és kommunikatív emlékezet, kollektív emlékezet dinamikája, az emlékezet rekonstruktív természete, a nyelv szerepe az emlékezésben)

3. A csoportalapú érzelmek kutatása (érzelem-átélés csoporttagként; társas sütkérezés; kollektív bűntudat; kollektív szégyen; felmentő stratégiák; azonosulás/bűntudat paradoxon, kollektív áldozatiság).

4. A nyelv és a társas viszonyok (nyelvi kategória modell; nyelvi csoportközi elfogultság; infrahumanizáció, az ágencia nyelvi indikátorai)

5. Konstrukció és rekonstrukció a történetben (a megismerés módozatai, az elbeszélés és az identitás kapcsolata, nyelvi formák és az identitás összefüggései; konstrukció és szervezeti módszertanok)

6. Előítélet (elméletek, intrapszichikus és csoportközi megközelítések, előítélet jelenségek, célcsoportok, az előítélet csökkentésének stratégiái)

7. Szociális reprezentáció (konstruktivizmus, elméleti gyökerek, Moscovici kutatása, reprezentáció és identitás, reprezentáció és kommunikáció; reprezentáció formái, konszenzus, a hatalom szerepe)

8. Szociális kategorizáció és identitás (A kategorizáció folyamata, szociális identitás, minimális csoport paradigma, interperszonális-csoportközi kontinuum, társas összehasonlítás, kognitív alternatíva, fenyegetett identitás)

9. Kvalitatív és kvantitatív eljárások a társadalomtudományokban (narratív pszichológiai tartalomelemzés, kvalitatív és kvantitatív megközelítések közti különbségek, Chicagói iskola, Interjú, fókuszcsoport, más szöveget generáló projektív tesztek, adatfeldolgozási technikák)

10. Kisebbségek, közösségek és empowerment (pozicionálás, dialógus versus kisebbségi befolyás, közösség funkciói, részvételi modellek, közösségszervezés, közösségfejlesztés és közösségi tervezés, empowerment dimenziói)

 

SZERVEZETPSZICHOLÓGIA TÉTELEK

1. Szervezeti kultúra (fogalma, kutatásának története, felmérésének céljai és módszerei, Cameron és Quinn versengő értékek modellje, Schein szervezeti kultúra elmélete, Alvesson szervezeti kultúra modellje – a metafora szerepe a szervezeti kultúra feltárásában; konstruktív és destruktív konfliktus, Glasl-féle konfliktus szakaszok, Thomas és Kilmann konfliktus kezelési modellje, a konfliktusok költségei a szervezetekben, a munkahelyi szocializáció és a konfliktusok kapcsolata, konfliktus kommunikáció)

2. Alkalmasság-, és kiválasztási technikák (a pszichológia alkalmasság fogalma, az alkalmasság és kiválasztás folyamata, munkakörelemzés, munkakör értékelés, strukturált és strukturálatlan interjúk, projektív tesztek a kiválasztásban, a személyiség kérdőíves vizsgálatai, a kognitív képességek vizsgálata, AC, a pszichológiai módszerek használatának etikai kérdései)

3. Szervezetelméletek (a szervezetelméletek fogalma, klasszikus és modern szervezetelméletek, neomodern szervezetelméletek, posztmodern szervezetelméletek, reflektív és reflexív szervezetelméletek, a vezetés és a kontrollálás különböző felfogásai az egyes szervezetelméletekben, szervezeti metaforák)

4. Munkahelyi mentálhigiéné (a mentálhigiéné alapjai, a munkahelyi egészségfejlesztés egyéni és szervezeti útjai, a munkahelyi stresszorok és stressz, pszichoszociális kockázati tényezők, kiégés, helfer szindróma, a munkamánia, a munkahelyi bántalmazás, pszichoterror)

5. Vezetéspszichológiai elméletek (a vezetéspszichológia vonás-, viselkedés-, és szituációs megközelítései, LMX elmélet, vezetési stílusok, neurotikus szervezetek; a vezető szerepe a kultúra kialakításában)

6. Szervezeti diagnosztika és fejlesztés (a magatartástudományi szervezetfejlesztés fogalma és elvei; változásmenedzsment; egyéni, csoport és szervezeti szintű felmérések és fejlesztések (tréning, coaching, mentorálás, DC); kvalitatív és kvantitatív módszerek a szervezetek felmérésében)

7. Konstrukció a szervezetpszichológiában (a szervezetek narratív sajátosságai; a szervezeti kultúra, mint szociális reprezentáció; a közösséghez tartozás pszichológiai előnyei; jelentés-konstrukció a munkahelyen; a szervezeti azonosulás konstrukciója – személy-szervezet interakció)