Pécsi Tudományegyetem

Pszichológia Intézet

                        

   
   

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák

Nyomtatóbarát változatPDF változat

AJÁNLOTT KUTATÁSI TÉMÁK

A Szociálpszichológia Tanszék oktatói, kutatói régóta elkötelezettek a hallgatói tudományos munkák támogatásában. A bolognai képzés keretében megvalósuló mestermunkák elkészítésésének szupervizionálása mellett a tanszék oktatói további kutatási témákat javasolnak, amiben a Pszichológia Intézet hallgatói érdeklődésüknek megfelelően részt vehetnek. A kutatásokra a javasolt témák mellett feltüntetett oktatóknál lehet jelentkezni.

Ajánlott kutatási területek:

A társas alkalmazkodás narratív pszichológiai szempontú vizsgálata
(Dr. Vincze Orsolya, Csertő István)

A nyelvi tartalom különböző, jól körülhatárolt dimenziói olyan pszichológiai jelentést hordoznak, amely információval szolgál az identitás állapotaira és folyamataira vonatkozóan. A tudományos narratív pszichológia paradigmájának megfelelően feltételezzük, hogy az emberek természetes közegben zajló kommunikációjából, az általuk mesélt történetekből tudományos eszközökkel képesek vagyunk a lelki állapotaikra és társas beállítódásaikra vonatkozó következtetéseket levonni. A személyes élettörténeti eseményeket, illetve a társadalmi csoportok elbeszéléseinek nyelvi és kompozíciós tulajdonságait tudományos eszközökkel megfeleltetjük az identitásképzés pszichológiai folyamatainak. Amellett, hogy az eljárás a személyiség és a társas élet pszichológiai folyamatainak komplex megközelítését teszi lehetővé, különösen előnyösnek bizonyul olyan problémák vizsgálatában, ahol jelen idejű kutatásokra nincs lehetőség, például történeti szövegek esetében, illetve ahol a kérdőíves vagy teszt-eljárások alkalmazásának lehetősége behatárolt, például addiktológiai betegek esetében.

Dr. Vincze Orsolya:

  • szubjektív időélmény vizsgálata játékszenvedély-betegek szövegeiben
  • családi szerepek/funkciók vizsgálata nevelőotthonban nevelkedett gyerekközösségekben szociometria és a tartalomelemzés módszerével

A magyar nemzeti identitás szociális reprezentációja, narratív szempontú tartalomelemzése (Dr. Vincze Orsolya, Csertő István)

A nemzeti identitás szempontjából a történelem szövegeknek kitüntetett jelentősége van. Amellett hogy a nemzeti történelem lényeges eseményeit elbeszélik, az események ábrázolásával egyszersmind meg is határozzák a történelemről való gondolkodás módját. A nemzeti múlt történeteinek narratív szempontú tartalomelemzése nem csak azokat a tartalmakat tárhatja fel, amelyek a nemzeti csoportnak a világban elfoglalt helyére és szerepére utalnak (például más csoportokhoz való viszonyára, a pozitívan és negatívan értékelt eseményekben vállalt felelősségekre)vagy az egyének (vezetők) és a csoport viszonyára (lélektani jellemzőire), de kirajzolhatja a csoportidentitás és a csoportidentitás közvetítésének emocionális szerkezetét is (például az események átélhetőségét elősegítő elbeszélői perspektívák és implicit értékelések az érzelmi azonosulás mintázatairól tanúskodnak).

Dr. Vincze Orsolya:

  • Fókuszcsoportok történelmi témájú vitaszövegének tartalomelemzése
  • A történelemi asszociációk elemzése SPAD-t programmal

A narratív perspektíva szerepe a csoportközi konfliktusok észlelésében       (Dr. Vincze Orsolya)

A történelmi szövegek strukturális-kompozíciós elemzése révén feltárhatók a nemzeti identitás és a csoportközi kapcsolatok pszichológiai minőségei. Az elbeszélésben megjelenő szereplők kognitív tudattartalmainak megjelenítése nem csupán a csoportközi kapcsolatok és konfliktusok reprezentációit közvetíti, de a perspektíva-felvétel elősegítése révén a saját csoport esetében identitást közvetítenek, míg a külső csoport esetében szerepet játszanak az észlelt csoportközi konfliktus csökkentésében.

  • Kognitív állapotok nyelvi megjelenésének (gondol, hisz,vél) hatása valós nemzeti csoportok között lévő konfliktus percepciójára
  • A nemzettel való azonosulás hatása a csoportközi konfliktus percepciójára
  • Mentalizációs képesség evolúciós gyökerei (elméleti dolgozat)
  • Valóban szerepet játszik-e a saját csoport kognitív állapotainak megjelenése/gyakorisága a csoportidentitás erősítésében?
  • A külső csoport kognitív állapotainak propozicionális tartalmi minősége a felelősségrevonás vagy a tolerancia irányában mozdítja el a csoportközi percepciót?

Jogi retorika implicit szemantikája (Dr. Vincze Orsolya)

A szónoki beszéd egy fajtája a jogi beszéd. Olyan érvelő típusú szöveg, (vádbeszéd, védőbeszéd, a bíró beszéde) amelynek célja a befolyás verbális gyakorlása.  Kutatásaink az implicit szemantika működési mechanizmusait vizsgálja a jogi beszédekben. Bizonyos nyelvi, strukturális elemek használatával a tényeket láthatóbbá, élénkebbé tudjuk tenni, vagy éppen fordítva: elhalványítjuk, zavarossá tesszük. A nyelvi tulajdonságok kihasználásával az események, az azokban megjelenő tények bizonyosságának mértékét, az előfeltételezések minőségét valamint a következtetések erejét tudjuk befolyásolni.

További kutatási témák:

  • Lehetséges-e kognitív disszonancia redukció kognitív eltolás által, vagy a disszonancia redukció az énkép helyreállításának következménye?
  • A csoportosság mértékének megítélése a nyelvi változók közvetítése alapján


Nemzetek közötti csoportközi viszonyok, a saját csoporttal való azonosulás és a nyelv implicit jelenségei (Szabó Zsolt)

A nyelv üizenet nemcsak tartalmával, hanem a megfogalmazás módjával is képes arra, hogy kifejezze a világról alkotott tudásunkat, elvárásainkat. A nyelvi struktúrából a kutatásainkban elsősorban az ágencia nyelvi kifejezésével, valamint a nyelvi absztraktsággal foglalkozunk. A kutatások során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a saját csoport tagjai milyen strukturális nyelvi eszközökkel élnek akkor, amikor a saját csoport által elkövetett jó és rossz tetteket, a csoport áldozattá válását, vagy éppen agresszióját kell megfogalmazniuk. Kiemelt figyelmet szentelünk az azonosulás változójára: mely csoporttagok használnak valószínűbben felmentő nyelvi stratégiákat például a saját csoport agressziójával kapcsolatban?


Személyközi viszonyok és a nyelv implicit jelenségei (Szabó Zsolt)

A nyelvi csoportközi elfogultság jelensége szerint a csoport tagjai hajlamosak arra, hogy a nyelvi kifejezés olyan absztraktsági szintjét válasszák, amely a saját csoport számára kedvezőbb. Kevesebbet lehet tudni a nyelvi absztraktság megválasztásának személyközi kapcsolatokban kifejtett hatásáról. Mennyiben jelent különbséget, ha egy bántalmazott személy a bántalmazását leíró cselekvő igékben fogalmazza meg (pl., „megütött") vagy értelmező cselekvő igékben (pl., „bántott"). Kutatásaink során terápiás szövegekben vizsgáljuk a nyelvi absztraktság hatását. A legfontosabb kutatói kérdésünk az, hogy milyen érzelmi feldolgozottságra utalnak a különböző absztraktsági szintek. A személyközi kutatások területén a terápiás szövegek, illetve a kiválasztási folyamat során keletkező motivációs levelek adják az indulási alapot. Milyen hatással van ugyanaz a tartalom más nyelvi struktúrában elmondva? Hogyan alakul a felelősség tulajdonítása, a prognózis vagy éppen a benyomás az azott üzenetről? Van-e különbség az implicit következtetéseket illetően a személyközi és a csoportközi helyzetben?

A személyközi igékben rejlő implicit kauzalitás (Csertő István)

A téma vizsgálata a magyar nyelvben, összehasonlítás angol nyelvre kapott eredményekkel. A kétszereplős személyközi viszonyokat (társas cselekvéseket, érzelmi reakciókat, attitűdöket és intencionális állapotokat) leíró igék implicit módon információt hordoznak az okságra vonatkozóan, melynek attribúciót befolyásoló hatása kísérletileg kimutatható. A magyar és angol nyelvre kapott eredmények összevetése korlátozott relativista álláspontot támogat.

Implicit előítéletek és attitűdök nyelvi markereinek feltárása (Csertő István)

Önéletrajzi és csoporttörténeti elbeszélésekben. Az öntudatlanul érvényesülő implicit attitűdök - köztük az implicit előítéletek - rendelkezhetnek olyan nyelvi markerekkel, amelyek a releváns csoportközi viszonyt vagy szociális tárgyat érintő elbeszélésekben utalnak az implicit attitűd jelenlétére és tartalmára. A cél ezen markerek azonosítása és az implicit és explicit attitűdök viszonyát jellemző dinamika feltárása.


Kisebbségek szociális reprezentációja (Dr. Bigazzi Sára)

Hogyan gondolkozik a többségi társadalom kisebbségekről? Milyen jelentésekben gondolkodunk a másságról és miért? Milyen (nemcsak) pszichológiai funkciókat töltenek be ezek a másság reprezentációk? Melyek a vitatott és melyek a konszenzuális elemei ezeknek a reprezentációknak? Miért és miben változnak vagy kristályosodnak ki az idő során? Milyen kommunikációs csatornák hogyan közvetítik ezeket a másságról alkotott jelentéseket és közvetítenek-e különböző alternatív lehetőségeket?

Fenyegetett identitás és megküzdési stratégiák (Dr. Bigazzi Sára)

A szociális identitás elmélete szerint, a hovatartozás egy szubjektív azonosulás. A társadalmi hovatartozás szubjektív megélése ugyanakkor nem mindig lehetséges, vannak olyan (észlelt) fenyegető társadalmi helyzetek, csoportközi viszonyok, amelyek, a stigma láthatóságának függvényében, vagy nem teszik lehetővé, hogy azonosuljunk egy adott csoportokkal, vagy nem teszik lehetővé, hogy kilépjünk nem kívánatos csoportokból. Ilyen helyzetekben milyen csoportközi, interperszonális, és intra-pszichikus megküzdési stratégiákat használnak azok az emberek, akik identitásukat fenyegetve érzik. Hogyan lehet mérni a fenyegetettség érzetét és a különböző alkalmazott stratégiákat? Milyen más változók befolyásolják a választott megküzdési stratégiákat (pl.: szocio-demográfiai tényezők, a tajfeli SIT elmélet szerint a társadalmi helyzet instabilitásának és jogtalanságának észlelése, a stigma milyensége, a fenyegetett és a fenyegető csoportról alkotott reprezentáció, stb.).

Aktív kisebbségek hatékonyság értelmezése (Dr. Bigazzi Sára)

Egy interkulturális társadalomban, különböző csoportok által képviselt eltérő valóságértelmezések konvergenciájához és újak, közösek kialakulásához a felek közötti dialógus szükséges. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszanak az aktív kisebbségek intézményesített formái, a civil szektor. A csoportközi helyzetben alkalmazott stratégiáik hatékonyságukat befolyásolják. A kutatás célja az aktív kisebbségek által alkalmazott stratégiák és hatékonyság reprezentációik közötti mintázatok feltárása.

A virtuális valóság társas folyamatai (Dr. Bigazzi Sára)

Kommunikációs formák, közösségek, másokhoz/mássághoz való viszonyulás, normák, értékek, reprezentációk.